A város neve a magyar „vár” szóból ered, jelentése: „erőddel megerősített kis város.” Kisvárda nevében a ‘Kis’ melléknév arra szolgál, hogy megkülönböztesse a települést a 200 kilométerre fekvő Nagyváradtól. A polgárosodás folyamata új lendületet hozott Kisvárda életébe. A fejlődés ütemét tükrözi az is, hogy a város lakossága egy évszázad alatt az ötszörösére nőtt. Bankok, ipari és kereskedelmi vállalatok jelentek meg Kisvárdán, és virágzott a kereskedelem is. A fejlődés eredményeképpen Kisvárda urbánus jellege ma már négyszer nagyobb, mint a megyei átlag, és a ipari foglalkoztatottak aránya is kétszer magasabb, mint Nyíregyházán, a dinamikusan fejlődő megyeszékhelyen. Kisvárdát 1970-ben emelték városi rangra. A gazdaság fejlődése sem maradt el. A városban számos üzem és gyár telepedett meg. Gazdasági szerepe mellett manapság Kisvárda kulturális is szerepe is kimagasló. 1989 óta ad otthont Európa egyik legismertebb színházi fesztiváljának, a Határon Túli Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának. Látnivalók: A kisvárdai vár, amely 1990 óta a Nemzeti Örökség része; a Rétköz Múzeum – a város egyik legszebb épülete, korábban zsinagógaként működött; a római katolikus templom