Hányáscsillapítókkal végzett infúziós kezelés
Bizonyos betegségek vagy orvosi kezelések mellékhatásként hányingert vagy hányást váltanak ki. Például az általános anesztéziában részesülő betegek gyakran szenvednek posztoperatív hányingertől és hányástól (PONV). Hasonlóképpen a rákellenes kemoterápiás kezelésben részesülő betegeknél is gyakran alakul ki a kezelést kísérő hányinger és hányás, ez az úgynevezett CINV (kemoterápia által kiváltott émelygés és hányás), vagy sugárterápia által kiváltott émelygés és hányás, melyet RINV-nek hívnak. Az ilyen hányinger és hányás lehangoló lehet, de akár súlyos szövődményekhez is vezethet, pl. anyagcsere- kisiklás, nyelőcsőrepedés, sebszétnyílás stb. A hányáscsillapító kezelés célja, hogy csökkentse vagy megelőzze a hányingert és a hányást - mint a PONV és a CINV esetében -hányáscsillapító készítmények intravénás alkalmazásával.
Gyógyszerrendelés
Egy adott kemoterápiás készítmény emetogén kockázat alapján történő besorolásától függően a nemzetközi irányelvek kifejezetten javasolják a hányáscsillapító készítmény és a kemoterápiás gyógyszer(ek) kezdeti kombinációját. Az 5-HT3-receptor-antagonisták - például ondansetron vagy granisetron - a leghatékonyabb profilaktikus szerek közé tartoznak.
A posztoperatív hányinger és hányás esetében a rizikó annál nagyobb, minél több kockázati tényezővel rendelkezik az adott beteg; az ennek értékelésére használt pontozási rendszer és a hányáscsillapítók megfelelő használata a PONV kórházi arányának jelentős csökkenését eredményezte.
A készítmény beadásának a helye
Az 5-HT3-receptor antagonistákat - például az ondansetront vagy a granisetront - intravénás injekció vagy lassú infúzió formájában lehet beadni egy perifériás intravénás katéter vagy egy hipodermiás injekciós tű és fecskendő segítségével. Az ondansetron intramuszkuláris injekció formájában is beadható.
Elkészítés
Mindkét hányáscsillapító oldatként, üvegampullában vagy mini műanyag ampulla formájában érhető el, amelyből a készítményt fel kell szívni. Hígításuk opcionális. A gyógyszer elkészítése során felmerülő tipikus kockázatokat - például az éles szélek okozta sérülést, az üvegdarabkákkal történő szennyeződést (az ampulla változat használata esetén) és a hígító oldatokkal való inkompabilitást - figyelembe kell venni mind a készítmény készítése, mind a megfelelő eszközök kiválasztása során.
Alkalmazás
Az injekció vagy lassú infúzió formájában történő alkalmazás típusától függően az ondansetront vagy a granisetront fecskendőbe kell felszívni vagy egy infúziós tartályban hordozóoldattal elegyíteni. Ha az infúziós készítményt kemoterápia vagy altatás során alkalmazzák, az infúziós vezetéket az infúziós terápiás rezsimbe be lehet vonni csapsorok vagy 3-irányú csaprendszer használatával. |
