Urosztómaképzés a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Urológiai Klinikáján

Termék gyorskereső

Kategória vagy alkategória mutatása

Urosztóma képzéshez vezető kórképek

A húgyhólyag a hasüreg alsó részében, a kismedencében helyet foglaló üreges szerv, mely a vesék által termelt vizelet átmeneti tárolására szolgál. A vesékből a vizelet a két vékony falú csőszerű képleten, a húgyvezetékeken jut a hólyagba, és azt a hólyag alapjáról kiinduló húgycsövön keresztül hagyja el. A húgycső nőkben rövid, a szeméremajkak között közvetlenül a hüvely fölött nyílik; férfiakban hosszabb, áthalad a prosztatán,  majd a hímvesszőn, nyílása pedig a makkon található.

A húgyhólyag fala több rétegből áll. Mint minden üreges szervünket, nyálkahártya béleli, melyet sajátos többrétegű hám, az úgynevezett urotélium borít. A nyálkahártyán kívül vaskos izomréteg található. A hólyagrák növekedése, terjedése során egyre mélyebben átszűri a hólyag falát, annak izomrétegét és a hólyag környezetére is ráterjedhet. Beszűrheti és elzárhatja a hólyagba nyíló húgyvezetékeket, és  ezáltal a vizeletelvezetést megakadályozza. Gyakran ez, illetve ennek következményei vezetnek a beteg halálához. A hólyagrák növekedése során - főként az izomréteg beszűrődése esetén - áttéteket képezhet a környéki (regionális) és a távolabbi, a hasi főverőér (aorta) körül elhelyezkedő nyirokcsomókba és a vérpályákon keresztül távoli szervekbe: májba, tüdőkbe, csontokba is.

A húgyhólyagrák tünetei

A hólyagtumorok gyakran hosszú ideig tünetmentesek

A hólyagrák legfontosabb tünete: vér megjelenése a vizeletben (úgynevezett haematuria). További tünetek: fájdalmas vizelés és hirtelen fellépő vizelési inger.  Nagy kiterjedésű, a hólyag csaknem egész belső felületére kiterjedő és a hólyag falát mélyen beszűrő rák esetén az egész hólyag eltávolítása válhat szükségessé.(Cystectomia) Ez férfiakban együtt jár a prosztata  és ondóhólyag eltávolításával, nőkben a méh, a méhkürtök, sőt, a petefészkek és a hüvely felső szakaszának eltávolításával is. Ilyenkor a szexuális funkciók is súlyosan károsodnak.

Amikor a hólyag eltávolítása elkerülhetetlen, a vizelet tárolására és elvezetésére új megoldás kialakításáról kell gondoskodni. E célra több módszert is kidolgoztak. Ilyenkor a sebész többnyire a vékonybél egyik szakaszából alakít ki egy zacskószerű képletet, és ebbe köti be a veséktől a vizeletet elvezető húgyvezetékeket (ileum-conduit). A zacskószerű képlet másik oldalát pedig a hasfalhoz varrja ki, és nyílást alakít ki a külvilág felé létrehozva ezzel az urosztómát.

A sztómák közös jellemzője az ürítés szabályozásának hiánya.

A hólyagdaganat diagnosztikája

Laborvizsgálatok:

  • vizelet üledék ( haematuria miatt)
  • vérkép (anaemia)
  • vesefunkció (romlik kétoldali uréterelzáródás esetén)
  • UH-vizsgálat
  • Cystoscopia
  • CT, MR

 

Vizeletelvezető rendszeren kialakított sztómák

Uretero-cutaneostoma

 Ebben az esetben a húgyhólyagot eltávolítják, de ileum-conduitot nem képeznek (túl hosszú altatási idő, több szövődmény) Palliatív beavatkozásként jön szóba. Az eljárás során az urétereket köldök magasságában a bőrön kiszájaztatják. A vizelet sztómazsákba ürül. Uréter sinekkel akadályozzák meg, hogy a kiszájaztatott nyílás beszűküljön. Ezt a műtéti megoldást választják, ha a daganat előrehaladott állapotban van, és ha a beteg általános állapota gyenge.

1-2-3.kép. Bricker-hólyag, vagy Ileum - conduit képzése (a kész bélhólyag a sinező katéterekkel)

Műtéti előkészítés: Pszichés előkészítés

A felkészülés a műtétre testi és lelki tényezők együtteséből áll. A betegnek fel kell készülni a műtét utáni életmód és testkép megváltozására.

A lelki harmónia elvesztése okozhat testi tüneteket. A testi betegségek lelkileg is igénybe veszik az embert. Ahhoz hogy a beteg türelmes együttműködéssel, bizakodva a siker reményével forduljon a jövő felé, ahhoz az kell, hogy a kezelőorvosától a megfelelő tájékoztatást megkapja. Ez mindig egyénre szabottan kell, hogy történjen. Figyelembe véve a beteg személyiségét,  aktuális helyzetét, szociális kulturális hátterét.         

Az érzelmileg közeli hozzátartozók gyakran ugyanolyan lelki fázisokon esnek át, mint a betegek. Így sokszor az Ő támogatásuk is szükséges.­­­

Szomatikus előkészítés

Osztályos felvétel műtét előtt egy- két nappal történik, a megfelelő előkészítés miatt.

 Az alábbi vizsgálatok szükségesek cystectomia előtt:

Laboratóriumi vizsgálatok

  •    Vizelet: üledék, tenyésztés
  •    Vér: vérkép, ionogramm, vesefunkció, / totál protein, albumin/, májfunkció,
  •    vérgáz, hemosztázis, vércsoport meghatározás

Eszközös vizsgálatok: EKG

Radiológiai vizsgálatok: Mellkas RTG, CT

  •     Szakorvosi konzíliumok: Aneszteziológiai szakvélemény

Műtét előtti napon:

  • EDA-kanül behelyezés
  • Centrális és perifériás vénabiztosítás (2 óra múlva mellkas rtg.)
  • Belek előkészítése hashajtás, beöntések)
  • Infúziós, gyógyszeres előkészítés
  • Személyi higiéné
  • Sztóma helyének kijelölése

Műtéti nap reggelén:

  • Beöntések
  • Infúziók, antibiotikumok adása prémedikációs lap szerint.
  • Trombózis megelőzés (rugalmas pólya)  LMWH adása

Sztóma pozicionálása

Az elhelyezést körültekintően kell eltervezni!

A betegnek látnia kell a sztómát!

Fontos a műtét előtti jelölés a sztóma megfelelő helyének kiválasztásához a beteg életminőségének szempontjából. A kedvező hely segíthet megelőzni az olyan lehetséges problémákat, mint a szivárgás, az illeszkedési gondok, a bőrirritáció, a fájdalom és a lelki, érzelmi összeomlás.

A sztóma helyének kijelölése során fontos figyelembe venni a test dinamikáját, mivel ez folyamatosan változik. A sztóma körüli gyűrődést és ráncképződést meg kell előzni. Mindemellett a beteg életmódja és aktivitási szintje is befolyásolni fogja a sztóma helyének meghatározását.

A hely kijelölése előtt figyelembe kell venni a következő tényezőket:

Fizikális állapot:

Testalkat, jelenlegi súly, kézügyesség és látás

Közösségi tevékenységek:

Foglalkozás, testhelyzet munkavégzés közben, sportolás, hobbik, öltözködési szokások, kulturális és vallási szempontok

4.kép Laparoszkópos cystectomia utáni állapot 

Elkerülendő területek:

Csontos kiemelkedések, bőrredők, előző műtétekből származó hegek, a köldök, az övvonal és a besugárzott, illetve nagyon érzékeny (atrófiás) bőrterület.

5.kép Nyílt műtéttel végzett hólyageltávolítás utáni állapot. Ebben az esetben colosztóma kialakítására is szükség volt.

A fent leírtakat összegezve a sztómaképző műtét elvégzése során a megválasztott műtéttechnika mellett a sztóma pozicionálása rendkívül fontos az ápolás és a rehabilitáció szempontjából. Egy jó helyen, jól képzett sztómával megkapja az esélyt a minőségi életre sztómaviselőként.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Horváthné Ur Mária

Diplomás ápoló, Sztómaápoló

DEKK Urológia Klinika