Légembólia
A külvilág levegőjének bejutását a vénás vagy artériás keringésbe légembolizációnak nevezzük. A levegő bejutása történhet műtéti területről vagy egyéb úton, és súlyos, szisztémás következményekkel járhat.1
Tudta?
(1) Ho, Anthony M.-H. Is Emergency Thoracotomy Always the Most Appropriate Immediate Intervention for Systemic Air Embolism After Lung Trauma? CHEST, Volume 116, Issue 1, 234 – 237
Okai
A légembóliának a klinikai eljárások során különféle, többségében orvosi eredetű okai lehetnek.1,2
- nyitott intravénás kanülök, infúziós szerelékek (nyitva felejtett csapok, rendszer szétesési, eresztései) A keringésbe jutott levegő mennyisége függ a beteg testhelyzetétől, valamint a bejutási nyílás magasságától a jobb szívfélhez képest .1,2,3
- helytelenül feltöltött, nem megfelelően zárt infúziós szerelékek.1
- párhuzamos infúziós rendszerek alkalmazása. Az így becsatolt rendszerekben az infúziós szerelék kiürülését követően úgynevezett légbuborék-beágyazódások alakulhatnak (folyadék-levegő-folyadék). (1 ábra).4
- kialakulhatnak különböző sebészi beavatkozások során, különösen az idegsebészeti, szülészeti, nőgyógyászati, és ortopédiai műtétek során, a nagy felületen nyílt gazdag vénás-artériás érellátású területekről és a nyomás alatt adagolt infúziók helytelen alkalmazása miatt.5,6
- 3-as ábra: Párhuzamos infúziós rendszerek alkalmazása (azonos kanülre csatolt infúziók és infúziós pumpák együttes használata). Az így becsatolt rendszerekben az
infúziós szerelék kiürülését követően úgynevezett légbuborék-beágyazódások alakulhatnak ki (folyadék-levegő-folyadék).7,8
1. ábra: Párhuzamos infúzió. A gravitáció működtette infúzió és a pumpával hajtott infúzió (kék) kombinációinak párhuzamos beadása esetén fennáll a légembólia kockázata, ha a gravitációs infúzió elfogy.
Egészségügyi következmények
A légembólia tünetei és klinikai jelei az embolizációt követően azonnal kialakulnak és arányban állnak a keringésbe jutott levegő mennyiségével1.1
2. ábra: A légembólia lehetséges tünetei és az ezeknek megfelelő klinikai jelzések.
Szövődményei
Általánosan elfogadott az az álláspont, hogy már a legminimálisabb levegőbejutás is kritikus tényezőnek számít. Szövődményei egyenesen arányosak a beteg általános állapotával, a bejutott levegő mennyiséggel és ennek felszívódási sebességével.1
Klinikai szövődményei között említendő a lecsökkent keringési perctérfogat, a sokk és a halál.1,6
Gazdasági következmények
A légbembolizáció megelőzésével jelentős költségeket spórolhatunk az egészségügyi intézmények számára.
A légembolizáció ellátásának költségei a várható kezelés illetve a hosszas kórházi tartózkodás kiadásaiból tevődik össze. A költség kiszámolható a várható klinikai kezelés napi költségének átlagát használva.
A potenciális kockázatokkal kapcsolatos költségek
3. ábra: A légembólia által okozott szövődmények miatt fellépő lehetséges járulékos költségek becslése. Az egyes szövődmények költségszámításhoz történő besorolásának megkönnyítése érdekében súlyossági fokozatokat vezettünk be.
3. ábra: A légembólia által okozott szövődmények miatt fellépő lehetséges járulékos költségek becslése. Az egyes szövődmények költségszámításhoz történő besorolásának megkönnyítése érdekében súlyossági fokozatokat vezettünk be. RICU Nem invazív légzéstámogatási osztály (Respiratory Intermediate Care Unit)
Súlyos, többszörös komplikációk esetén (pl. intenzív osztályos ellátás) a kórházi költségek 56,670 EUR-ra is rúghatnak betegenként.11-15
Egy nem fatális kimenetelű légembolizáció is jelentős költségeket róhat az intézményekre, mint például diagnosztikus kiadások (vérgáz analízis, ultrahang vizsgálat, szívultrahang vizsgálat), terápiás beavatkozások (oxigénadás, infúziós kezelés, katekolaminkezelés).11
Megelőzés
A légembólia megelőzése és a biztonságos betegellátás érdekében fontos, hogy a különféle eljárások során többféle stratégiát és tevékenységet alkalmazzunk.
4. ábra: centrálvénás katéterek behelyezése Trendelenburg-pozícióban.
- A perifériás kanülök behelyezésekor/eltávolításakor fellépő légembolizáció veszélye csökkenthető, amennyiben a behelyezés/eltávolítás közben a végtag a jobb szívfél magassága alatt van.1,2
- A centrál vénás kanülök behelyezése/eltávolítása fekvő vagy Trendelenburg pozícióban javasolt, így minimalizálható a légembólia kockázata (Fig. 4).1,2
5. ábra: szifon kiképzése az intravénás szereléken (nagyobb mint 20 cm).
- A Luer-Lock csatlakozók használata minimálisra csökkenti az intravénás katéterekhez tartozó adagoló készletek és fecskendők véletlen szétkapcsolódásának kockázatát.1,2
- Nem megfelelően záró szerelékek azonnali cseréjével csökkenthető a légbuborékok keringési rendszerbe jutása.1
- Az infúziós szerelékek összeállításánál javasolt a szifon kiképzése (>20 cm), amely megakadályozza a levegő bejutását (Fig. 5).9
6. ábra: Párhuzamos infúzió beadás esetén a bypass háromágú szelepe a felszálló szifoncsőbe csatlakozzon. Gravitáció működtette infúziós szerelék használata esetén visszaáramlást gátló szelepek beiktatása javasolt.
- Párhuzamos infúziós adagolás esetén a háromágú csapok bypass ága a felszálló szifoncsőbe csatlakozzon. Gravitáció működtette infúziós szerelék használata esetén ellenőrző szelepek beiktatása javasolt (Fig. 6).
- A modern infúziós szerelékek szűrői képesek a levegő 100%-át kiszűrni, valamint védenek a törmelékek és a baktériumok bejutása ellen is.9,10
- A modern infúziós szerelékeknek rendelkezniük kell a levegő bejutását megakadályozó rendszerrel.9
Kiemelt biztonsági termékek
Tudományos bizonyíték
1 Cook LS. (2013) Infusion-related air embolism. J Infus Nurs; 36(1): 26-36
2 Gabriel J. (2008) Infusion therapy. Part two: Prevention and management of complications. Nurs Stand; 22(32): 41-8
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18481602%20
3 Lee PT, Thompson F, Thimbleby H. (2012) Analysis of infusion pump error logs and their significance for health care. Br J Nurs; 21(8): S12, S14, S16-20
4 Obermayer A. (1994) Physikalisch-technische Grundlagen der Infusionstechnik – Teil 2. Medizintechnik; 114(5): 185-190
5 Agarwal SS, Kumar L, Chavali KH, Mestri SC. (2009) Fatal venous air embolism following intravenous infusion. J Forensic Sci; 54(3): 682-4
6 Wittenberg AG. (2006) Venous Air Embolism. Emedicine 2006
7 Zoremba N, Gruenewald C, Zoremba M, Rossaint R, Schaelte G. Air elimination capability in rapid infusion systems. Anaesthesia; 66(11): 1031-4
8 Suwanpratheep A, Siriussawakul A. (2011) Inadvertent venous air embolism from pressure infuser bag confirmed by transesophangeal echocardiography. J Anesthe Clinic; 2:2-10
9 Riemann T. (2004) How many “milliliters” of air will leas to an air-embolism? Die Schwester Der Pfleger; 8: 594-595
10 Jack T, Boehne M, brent BE, hoy L, Köoditz H, wessel A, Sasse M. (2012) In-line filtration reduces severe complications and length of stay in pediatric intensive care unit: a prospective, randomiyed controlled trial. Intensive Care Med: 38(6): 1008-16
11 Mirski et al.2007, Perdue 2001, Wittenberg 2006 Diagnosis and treatment of vascular air embolism. Anesthesiology 2007; 106(1): 164-77
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17197859
12 Josephson DL. Risks, complications, and adverse reactions associated with intravenous infusion therapy. In: Josephson DL. Intravenous infusion therapy for medical assistants.
The American association of Medical Assistants. Clifton Park: Thomson Delmar Learning 2006; 56-82
http://www.chegg.com/textbooks/intravenous-infusion-therapy-for-medical-assistants-1st-edition-9781418033118-1418033111
13 Souders JE. Pulmonary air embolism. J Clin Monit Comput 2000; 16(5-6): 375-83
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/12580220
14 Lamm G, Auer J, Punzengruber C, Ng CK and Eber B. Intracoronary air embolism in open heart surgery – an uncommon source of myocardial ischaemia. Int J Cardiol 2006; 112(3): 85-6
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16887218
15 Demaerel P, Gevers AM, De Bruecker Y, Sunaert S and Wilms G.
Gastrointest Endosc. Stroke caused by cerebral air embolism during endoscopy 2003; 57(1): 134-5
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/12518155
16 Ho, Anthony M.-H. Is Emergency Thoracotomy Always the Most Appropriate Immediate Intervention for Systemic Air Embolism After Lung Trauma? CHEST , Volume 116 , Issue 1 , 234 - 237