Mikrobiológiai szennyeződés  KOCKÁZATMEGELŐZÉS

Szennyeződés akkor keletkezhet, amikor a kórokozók előre nem várt módon kerülnek a szervezetbe egy, a testen lévő nyílás által, ahol aztán elkezdenek nőni és káros hatásukat kifejteni. Számos lehetőség van a szervezetbe jutásra.

Ezeket az állapotokat minden esetben kezelni kell, további vizsgálatokat kell végezni, amelyek a beteg számára pszichés megterheléssel, stresszel, mellékhatásokkal, fájdalommal járhatnak. Sajnálatos módon néhány esetben maradandó károsodással kell számolnunk, mely az életminőség romlását okozza.

Mindezekkel együtt szükségessé válhat a kórházi tartózkodás meghosszabbítása. Egy felmérés¹⁹ szerint az átlagos kórházi tartózkodás ideje sebészeti fertőzések esetében 8,2 nappal hosszabbodott, a következő eloszlással: 3 nap a nőgyógyászati műtéten átesettek esetében, 9,9 nap az általános sebészeten, ortopédiai műtétek esetében pedig a legmagasabb, 19,8 nap.

A 2007. május 8-án elvégzett EPIC II pontprevalencia-vizsgálat a kritikus állapotban lévő betegek esetében érdekes eredménnyel szolgált. Staphylococcus aureus által fertőzött betegek túlélését vizsgálták, a methicillin-rezisztencia szerepét figyelmbe véve. A felmérés napján 7,087 (51 %) volt fertőzöttnek tekinthető a vizsgált 13, 796 betegből. 494-en szenvedtek MRSA fertőzéstől, 505-en MSSA fertőzéstől. Az intenzív osztály halálozási mutatója 29,1 % és 20,5 % volt a két esetre vetítve (P<0.01), miközben a standard kórházi mutató 36.4 % és 27.0 % (P<0.01) volt. Az MRSA-val kapcsolatos kórházi mortalitás vizsgálata közben megnövekedett számadatokat találtak 1.46 (95 % CI 1.03-2.06) (P=0.03).

Az intenzív osztályon fekvő betegek esetében 50%-kal nagyobb a mortalitás esélye MRSA miatt, mint MSSA fertőzés következtében.²⁰ Más eredmények alapján a véráramot érintő fertőzések halálozási aránya 10-25 % között van, míg a septicus sokk esetében ez 40-60 %.²¹ Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a nozokomiális infekciók a leggyakrabban előforduló halálokok között szerepelnek.²²

Az orvosi eszközök és infúziós oldatok szennyeződésének megelőzése, és ezzel a súlyos fertőzések, valamint a szepszis elkerülése kiemelt fontossággal bír a kórházakban, és jelentős megtakarításokat eredményezhet az egészségügyi szolgáltató számára.

Még a nem halálos kimenetelű fertőzések is a terápiás és diagnosztikus eszköztár nagyobb igénybevételét jelentik, például laboratóriumi munka, hemokultura, röntgenvizsgálat, antibiotikumok és katecholamin-támogatás tekintetében. Mindehhez hozzájárul a már előzőekben taglalt hosszabb kórházi tartózkodás és megnövekedett költségek.^48,49,50

A potenciális kockázatokkal kapcsolatos költségek

A költségek az intenzív osztályokon nagy százalékban állandóak, változást leginkább az intenzív osztályon folyó kezelés időtartama eredményezhet. Az átlag napi költség egy beteg esetében, fejlett technológiával rendelkező országban 1200 euró, amelyet 1989 és 2001 között végzett tanulmányok igazolnak, 2003-as árfolyamon számolva).

A betegek hosszabb intenzív osztályos tartózkodást igényelnek, és az ellátás költsége kétségtelennül nagyobb abban az esetben, mikor fertőzéssel állunk szemben. Az Egyesült Államokban a sepsis terápiájának direkt költségeit vizsgáló tanulmányok szerint a költségbecslések 34,000 euróra rúgtak, míg európai tanulmányok szerint ezek a költségek alacsonyabbak: 23,000-29,000 €. Ezek a közvetlen költségek azonban még így is 20-30%-át teszik ki a teljes összegnek, a maradék 70-80 %-ot az elhalálozás miatti termelés, termelékenység csökkenése adja.⁵¹

Az alábbi ábra a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos költségeket mutatja be vázlatos formában.⁵²

A szennyeződések és fertőzések megelőzése az elmúlt években a figyelem középpontjába került. A nozokomiális infekciók igen súlyos következményei és a gazdasági hatások együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy új irányelvek kerüljenek kidolgozásra, amelyek segítségével a jövőben csökkenthető lesz ezen megbetegedések száma.^{3,6,9,10,23,24,25}

^{1 Ghiglione JF, Martin-Laurent F, Pesce S. (2015) Microbial ecotoxicology: an emerging discipline facing contemporary environmental threats. Environ Sci Pollut Res; DOI 10.1007/s11356-015-5763-1}

_{² Gabriel J. (2008) Infusion therapy. Part two: Prevention and management of complications. Nurs Stand; 22(32): 41-8}

_{³ World Health Organization 2002}

_{⁴ Ducel G. Les nouveaux risques infectieux. Futuribles. 1995;203:5–32}

_{⁵ Guembe M, Martín-Rabadán P, Echenagusia A, Camúñez F, Rodríguez-Rosales G, Simó G, Echenagusia M, Bouza E. (2012) How should long-term tunneled central venous catheters be managed in microbiology laboratories in order to provide an accurate diagnosis of colonization? J Clin Microbiol;50(3):1003-7}

_{⁶ O‘Grady NP, Alexander M, Dellinger EP, Gerberding JL, Heard SO, Maki DG, Masur H, McCormick RD, Mermel LA, Pearson ML, Raad II, Randolph A, Weinstein RA. 2002}

_{⁷ European Centre for Disease Prevention and Control. Prevalence of MRSA in Europe 2008}

_{⁸ Hidron AI, Edwards JR, Patel J, Horan TC, Sievert DM, Pollock DA, Fridkin SK; National Healthcare Safety Network Team; Participating National Healthcare Safety Network Facilities. (2008) NHSN annual update: antimicrobial-resistant pathogens associated with healthcare-associated infections: annual summary of data reported to the National Healthcare Safety Network at the Centers for Disease Control and Prevention, 2006-2007. Infect Control Hosp Epidemiol. 2008 Nov;29(11):996-1011}

_{⁹ Centers for Disease Control and Prevention (CDC)}

_{¹⁰ Hebert C, Weber SG. (2011) Common approaches to the control of multidrug-resistant organisms other than methicillin-resistant Staphylococcus aureus (MRSA). Infect Dis Clin North Am. 2011 Mar;25(1):181-200}

_{¹¹ Shah H, Bosch W, Thompson KM, Hellinger WC. (2013) Intravascular catheter-related bloodstream infection. Neurohospitalist; 3(3): 144-51}

_{¹² Mermel LA. (2011) What is the predominant source of intravascular catheter infections? Clin Infect Dis. 2011 Jan 15;52(2):211-2}

_{¹³ Rosado V, Romanelli RM, Camargos PA. (2011) Risk factors and preventive measures for catheter-related bloodstream infections. J Pediatr (Rio J); 87(6): 469-77}

_{¹⁴ Jamieson EM, McCall JM, Whyte LA. Practice 21: Intravenous therapy. In: Jamieson EM, McCall JM, Whyte LA. Clinical nursing practices. 5. Edition, Edinburgh [u.a.]: Elsevier Churchill Livingstone 2007; 169-176}

_{¹⁵ WHO, 2002, Prevention of hospital-acquired infections. A practical guide. 2nd edition.}

_{¹⁶ Khan, Hassan Ahmed; Baig, Fatima Kanwal; Mehboob, Riffat (2017): Nosocomial infections. Epidemiology, prevention, control and surveillance. In Asian Pacific Journal of Tropical Biomedicine 7 (5), pp. 478–482. DOI: 10.1016/j.apjtb.2017.01.01916}

_{¹⁷ Uslusoy E., Mete S. (2008) Predisposing factors to phlebitis in patients with peripheral intravenous catheters: a descriptive study. J Am Acad Nurse Pract; 20(4): 172-80}

_{¹⁸ Bouchoucha S, Benghachame F, Trifa M, Saied W, Douira W, Nessib MN, Ghachem MB. (2010) Deep venous thrombosis associated with acute hematogenous osteomyelitis in children. Orthop Traumatol Surg Res; 96(8): 890-3}

_{¹⁹ Raad I. (1998) Intravascular-catheter-related infections.Lancet; 351(9106): 893-8.}

_{²⁰ Hanberger H, Walther S, Leone M, Barie PS, Rello J, Lipman J, Marshall JC, Anzueto A, Sakr Y, Pickkers P, Felleiter P, Engoren M, Vincent JL; EPIC II Group of Investigators. (2011) Increased mortality associated with methicillin-resistant Staphylococcus aureus (MRSA) infection in the intensive care unit: results from the EPIC II study. Int J Antimicrob Agents; 38(4): 331-5}

_{²¹ Rosenthal VD, Maki DG. (2004) Prospective study of the impact of open and closed infusion systems on rates of central venous catheter-associated bacteremia. Am J Infect Control; 32(3): 135-41.}

_{²² Gastmeier P, Geffers C, Brandt C, Zuschneid I, Sohr D, Schwab F, Behnke M, Daschner F, Rüden H. (2006) Effectiveness of a nationwide nosocomial infection surveillance system for reducing nosocomial infections. J Hosp Infect; 64(1): 16-22}

_{²³ Zingg W, Holmes A, Dettenkofer M, Goetting T, Secci F, Clack L, Allegranzi B, Magiorakos AP, Pittet D; systematic review and evidence-based guidance on organization of hospital infection control programmes (SIGHT) study group. (2015) Hospital organisation, management, and structure for prevention of health-care-associated infection: a systematic review and expert consensus. Lancet Infect Dis. 2015; 15(2): 212-24}

_{²⁴ Sax H, Clack L, Touveneau S, Jantarada Fda L, Pittet D, Zingg W; PROHIBIT study group. (2013) Implementation of infection control best practice in intensive care units throughout Europe: a mixed-method evaluation study. Implement Sci; 8: 24}

_{²⁵ World Health Organization. 2004}

_{²⁶ Royal College of Nursing (RCN). 2010}

_{²⁷ World Health Organization. 2009 World Health Organization. WHO Guidelines on Hand Hygiene in Health Care. WHO Library Cataloguing-in-Publication Data,}

_{²⁸ MMWR Morbitity and Mortality Weekly Report. 2002 Morbitity and Mortality Weekly Report. Guideline for Hand Hygiene in Health-Care Settings. Recommendations of the Healthcare Infection Control Practices Advisory Committee and the HICPAC/SHEA/APIC/IDSA Hand Hygiene Task Force. Recommendations and Reports, Oct 25, 2002, (51) No. RR-16}

_{²⁹ Grayson ML, Jarvie LJ, Martin R, Johnson PD, Jodoin ME, McMullan C, Gregory RH, Bellis K, Cunnington K, Wilson FL, Quin D, Kelly AM, 2008}

_{³⁰ Wertheim HF, Vos MC, Boelens HA, Voss A, Vandenbroucke-Grauls CM, Meester MH, Kluytmans JA, van Keulen PH, Verbrugh HA: Low prevalence of methicillin-resistant Staphylococcus aureus (MRSA) at hospital admission in the Netherlands: the value of search and destroy and restrictive antibiotic use. J Hosp Infect 2004 Apr; 56(4): 321-5}

_{³¹ van der Hoeck G. Sustained low prevalence of meticillinresistant Staphylococcus aureus upon admission to hospital in the Netherlands. Very low prevalence of MRSA in Dutch population at hospital admission-Study. J Hosp Infect. 2011 Jul 13}

_{³² Kramer A, Wagenvoort H, Ahrén C, Daniels-Haardt I, Hartemann P, Kobayashi H, Kurcz A, Picazo J, Privitera G, Assadian O. Epidemiology of MRSA and current stategies in Europe and Japan. Institute for Hygiene and Environmental Medicine, University
Greifswald, Germany, GMS Krankenhyg Interdiszip. 2010 Feb 10; 5(1): Doc01}

_{³³ Royal College of Nursing. 2005}

_{³⁴ Scales K. Vascular access: a guide to peripheral venous cannulation. Nurs Stand. 2005; 19(49): 48-52}

_{³⁵ NIOSH. Preventing Occupational Exposures to Antineoplastic and other Hazardous Drugs in Healthcare Settings. 2004}

_{³⁷ Hall K, Farr B. Diagnosis and management of long-term central venous catheter infections. J Vasc Interv Radiol 2004; 15: 327-334}

_{³⁸ Haley RW, Culver DH, White JW, Morgan WM, Emori TG. The nationwide nosomical infection rate. A new need for vital statistics. Am J Epidemiol. Feb 1985; 121(2): 159-167}

_{³⁹ Guerin K, Wagner J, Rains K, Bessesen M. Reduction in cenral line-associated bloodstream infections by implementation of a postinsertion care bundle. Am J Infect Control 2010 Aug; 38(6):430-3}

_{⁴⁰ Pittet D, Tarara D, Wenzel RP. Nosocomial bloodstream infection in critically ill patients. Excess length of stay, extra costs, and attributable mortality. JAMA 1994 May 25; 271(20): 1598-601}

_{⁴¹ Zhan C, Miller MR. Excess length of stay, charges, and mortality attributable to medical injuries during hospitalization. JAMA 2003 Oct; 290(14):1886-1874}

_{⁴² Rello J, Ochagavia A, Sabanes E, Roque M, Mariscal D, Reynaga E, Valles J. Evaluation of Outcome of Intravenous Catheter-related Infections in Critically III Patients. Am J Respir Crit Care Med 2000 (162): 1027–1030}

_{⁴³ Vandijck DM, Depaemelaere M, Labeau SO, Depuydt PO, Annemans L, Buyle FM, Oeyen S, Colpaert KE, Peleman RP, Blot DI, Decruyenaere JM. Daily cost of antimicrobial therapy in patients with Intensive Care Unit-acquired, laboratory-confirmed}

_{bloodstream infection. International Journal of Antimicrobial Agents 2008; 31: 161-165}

_{⁴⁴ Jang TN, Lee SH, Huang CH, Lee CL, Chen WY. Risk factors and impact of nosocomial Acinetobacter baumannii bloodstream infections in the adult intesive care unit. A case-control study, received 16 January 2009; accepted 10 June 2009}

_{⁴⁵ Roberts RR, Scott RD 2nd, Cordell R, Colomon SL, Steele L, Kampe LM, Trick WE, Weinstein RA. The use of economic modeling to determine the hospital costs associated with nosocomial infections.}

_{⁴⁶ Karchmer TB, Durbin LJ, Simonton BM, Farr BM. Cost-effectiveness of active surveillance cultures and contact/droplet precautions for control of methicillin-resistant Staphylococcus aureus. J Hosp Infect. 2002 Jun; 51(2):126-32}

_{⁴⁷ NCSL (National Conference of State Legislatures). Medicare Nonpayment for Medical Errors. Washington D.C. 2008}

_{⁴⁸ Gianino MM, Vallino A, Minniti D, Abbona F, Mineccia C, Silvaplana P, Zotti CM. A method to determine hospital costs associated with nosocomial infections (transl). Ann Ig., 2007;19(4): 381-92}

_{⁴⁹ Bertolini G, Confalonieri M, Rossi, Simini B, Gorini M, Corrado A. Cost of the COPD. Differences between intensive care unit and respiratory intermediate care unit. Res Med 2005,(99): 894-900}

_{⁵⁰ Cohen J, Brun-Buisson C, Torres A, Jorgensen J. Scientific Reviews. Diagnosis of infection in sepsis: An evidence-based review. Critical Care Medicine 2004, (32) 11: 466-494}

_{⁵¹ Burchardi H, Schneider H. Economic Aspects of Severe Sepsis: A Review of Intensive Care Unit Costs, Cost of Illness and Cost effectiveness of Therapy. Adis International, PharmacoEconomics 2004; 22(12): 793-813(21).}

_{⁵² Plowman RP, Graves N, Robers JA. Hospital Aquired Infection. Office of Health Economics, London 1997}

_¹⁶