Részecskeszennyeződés
A részecskeszennyeződés idegen, mozgékony és nem oldódó részecskék önkéntelen (váratlan) jelenlétét jelenti egy parenterális oldatban.1,2 Ezen részecskék különböző méretűek lehetnek: szabad szemmel érzékelhetőek (rendszerint ≥ 50 μm) vagy alig láthatóak. Általánosságban 2-50 μm nagyságúak. A láthatatlan részecskék kimutatásához különleges vizsgálatokra van szükség.
Tudta?
Okai
Az infúziós oldatok részecskeszennyeződésének számos oka ismert. Ez annak köszönhető, hogy a gyógyszerek különböző kiszerelésben kaphatók (például fiolák, ampullák, előre töltött zsákok és előre kevert oldatok), használatuk pedig igen sokrétű.
Ennek következményeként sokféle részecskeszennyeződés jelenhet meg:
Üveg
Amennyiben az üvegampulla tartalmát tűvel (például 18 G) távolítjuk el, apró üvegrészecskék juthatnak át a tűn keresztül a fecskendőbe, onnan pedig a betegbe. Ez a kockázat akkor is fennáll, ha a gyógyszert rutinszerűen injekció portos vénás kanülön keresztül juttatjuk a betegbe. Ez a módszer egy közismert biztonsági intézkedés, amely a kórházi személyzet körében előforduló tűszúrásos balesetek csökkentésére szolgál.3,4
Műanyag
Műanyag szennyeződés is gyakran előfordul mely származhat:
- az infúziós zsák alapanyagából
- az injekciós nyílás szintjéről (éles eszközökkel való használat eredményeképpen)
Gumi
A tű átszúrása a gyógyszeres ampulla dugaszán vagy az infúziós zsákon levághatja a dugasz egy darabkáját. Ez a darabka a gyógyszerbe vagy az infúziós oldatba kerülhet. Ha a részecske pici vagy rejtve marad (pl. a címke mögött, a színes ampulla vagy a hasonló színű háttér miatt), a szennyeződés észrevétlen maradhat. Így a részecskét felszívhatjuk a fecskendőbe és azon keresztül a betegbe juthat.5
Feloldatlan részecskék/gyógyszerek
A gyógyszerek vagy az infúziós oldatok feloldatlan szilárd összetevői is eredményezhetnek részecske szennyeződést.6,7
Egészségügyi következmények
Minden olyan részecske az intraluminális térben, amit nem fog fel egy szűrő, behatol az emberi testbe. Ezek a műanyag, üveg- vagy gumirészecskék kedvezőtlen hatást idézhetnek elő, különösen krónikus betegeknél.
Az 1.5 μm méretű részecskék elzáródást okozhatnak a betegeknél, míg a 6 μm méretűek akár az egészséges embereknél is.7,8,11
Általában véve a különböző szervek károsodásáról számolnak be, mint például a tüdő, vesék, máj és lép1,6 de szembetűnő a súlyos betegek kiemelt érintettsége.8-11 Az előzetesen szervi károsodást elszenvedett betegek különösen érzékenyek, mivel a részecskék ronthatnak a már csökkent mikrokeringésen.8,11
Egy másik klinikai tünet, amelyet az üvegampullákból bekerült üvegrészecskék okozhatnak, az a vénagyulladás (phlebitis).7,8,12 Phlebitis esetén meleg, fájdalmas, dagadt és bőrpírrel járó tüneteket észlelünk a bejutás helyén.13
Gazdasági következmények
Tekintettel a jelentős számú szövődményekre, kijelenhető, hogy a betegek részecskeszennyeződése (műanyag, üveg, gumi) megnövelheti a kórházi tartózkodás hosszát, illetőleg a költségeket is.
A potenciális kockázatokkal kapcsolatos költségek
A klinikai ellátás költségei, valamint a kórházi tartózkodás időtartama alapján megbecsülhető a egészségügyi intézmények kockázatokkal kapcsolatos költségei. Az átlagos napi ellátási költségek alapján könnyen kiszámolhatóak a várható költségek.
Az alábbi 2. ábra az egyes ilyen jellegű szövődményekkel kapcsolatos számítások eredményét mutatja be.
A közvetlen és közvetett szövődmények súlyosságától függően a beteg légúti rendszerébe került idegen szemcsés szennyeződések esetenként akár 56.670 EUR többletköltséggel járhatnak az egészségügyi szolgáltató számára.16-19
Megelőzés
A részecskeszennyeződés megelőzésének érdekében számos lehetőség közül választhatunk, mint pl.:
- minőségi termékek használata a részecskék keletkezésének elkerülésére (pl. fiolák dugója)
- olyan termékek használata, amelyek nem törnek apró darabkákra felnyitásuk során (pl. műanyag tárolók használata, üvegampullák helyett)
- gyógyszer-inkompatibilitás elkerülése
A részecskeszennyeződés kockázata csökkenthető úgy, hogy a dolgozók gyógyszerbeadás előtt in line filterek és filtertűk segítségével szívják fel a gyógyszereket az üvegampullákból. Az in-line filter eszközök eltávolítják a:
- részecskeszennyeződést
- mikrobiológiai szennyeződést
- infúziós oldatban lévő levegőt
A legtöbb in-line filter alkalmas a törmelékek, a mikrobiológiai szennyeződések, valamint a levegőbuborékok hatékony eltávolítására:
- korai figyelmeztetésként szolgál
- biztosítja az infundátum optikai kontrollját
- megállítja az infúziót, amikor a szűrő eltömődik.
Ezen filterek használata azonban jelenleg még nem általánosan elterjedt. A szerelékrendszerben lévő szűrők a betegcsatlakozók közelében helyezhetők el.
Az in-line filterek használata az alábbiak szerint javasolt:
- Zsírokat nem tartalmazó oldatok esetében 0,2 mikrométeres filter használandó 14
- Zsírokat tartalmazó infúzióknál és a teljes parenterál táplálásra kész oldatok esetében 1,2 mikrométeres filter javasolt14
- Az ISO 8536-4 normája javasolja az infúziós szerelékekben elhelyezhető filterek használatát. Az általánosan használt filterek pórusmérete 15 mikrométeres ( ISO 8536-4)
A részecskeszennyeződés megelőzése céljából a British Pharmaceutical Nutrition Group az alábbi irányvonalakat adta meg.14,15
- Azokat az üveg ampullából kiszívott oldatokat, amelyeket a teljes parenterális tápszerhez keverünk, legalább 5 mikrométeres pórus méretű filteren át kell szívni. A filterrel ellátott tűk és adagoló tüskék szűrői hatékonyan csökkentik a részecskeszennyeződés kockázatát (3. ábra).
- Parenterális tápszerek adagolásakor mindig használjunk megfelelő pórusméretű filtereket (különös tekintettel a súlyos állapotú immunhiányos betegek, gyerekek, újszülöttek esetében, valamint az otthoni táplálásra szoruló betegeknél).
- Zsírtartalmú oldatok adagolására 1,2 mikrométeres filtereket alkalmazzunk (az előre kevert tápszerekhez is) és 24 óránként cseréljük őket.
Kiemelt biztonsági termékek
Tudományos bizonyíték
1 Werner BP, Winter G. (2015) Particle contamination of parenteralia and in-line filtration of proteinaceous drugs. Int J Pharm;496(2):250-67
2 Doessegger L, Mahler HC, Szczesny P, Rockstroh H, Kallmeyer G, Langenkamp A, Herrmann J, Famulare J. (2012) The potential clinical relevance of visible particles in parenteral drugs. J Pharm Sci; 101(8): 2635-44
3 Lee KR, Chae YJ, Cho SE, Chung SJ. (2011) A strategy for reducing particulate contamination on opening glass ampoules and development of evaluation methods for its application. Drug Dev Ind Pharm; 37(12): 1394-401
4 Lye ST, Hwang NC. (2003) Glass particle contamination: is it here to stay? Anaesthesia; 58(1): 93-4
5 Roth JV. (2007) How to enter a medication vial without coring. Anesth Analg; 104(6): 1615
6 Boehne M, Jack T, Köditz H, Seidemann K, Schmidt F, Abura M, Bertram H, Sasse M. (2013) In-line filtration minimizes organ dysfunction: new aspects from a prospective, randomized, controlled trial. BMC Pediatr; 13 : 21
7 Ortolani GA, Russell RL, Angelbeck JA, Schaffer J, Wenz B. (2004) Contamination control in nursing with filtration. Part 1: filters applied to intravenous fluids and point-of-use hospital water. J Infus Nurs; 27(2): 89-103
8 Anonymus [No authors listed]. (2004) Risks due to particles in infusion therapy--experts promote use of infusion filters. Krankenpfl J. 2004; 42(3-4): 97
9 Jack T, Boehne M, Brent BE, Hoy L, Köditz H, Wessel A, Sasse M. (2012) In-line filtration reduces severe complications and length of stay on pediatric intensive care unit: a prospective, randomized, controlled trial. Intensive Care Med; 38(6): 1008-1
10 Oie S, Kamiya A. (2005) Particulate and microbial contamination in in-use admixed parenteral nutrition solutions. Biol Pharm Bull; 28(12): 2268-70
11 Lehr HA, Brunner J, Rangoonwala R, Kirkpatrick CJ. (2002) Particulate matter contamination of intravenous antibiotics aggravates loss of functional capillary density in postischemic striated muscle. Am J Respir Crit Care Med; 165:514-520
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11850345
12 Yorioka K, Oie S, Oomaki M, Imamura A, Kamiya A. (2006) Particulate and microbial contamination in in-use admixed intravenous infusions. Biol Pharm Bull;29(11):2321-3
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17077539
13 Nassaji-Zavareh M, Ghorbani R. Peripheral intravenous catheter-related phlebitis and related risk factors. Singapore Med J. 2007 Aug;48(8):733-6
14 Ball PA. (2003) Intravenous in-line filters: filtering the evidence. Curr Opin Clin Nutr Metab Care; 6(3): 319-25
15 Bethune K Allwood M, Grainger C, Wormleighton C; British Pharmaceutical Nutrition Group Working Party. (2001) Use of filters during the preparation and administration of parenteral nutrition: position paper and guidelines prepared by a British pharmaceutical nutrition group working party. Nutrition;17(5):403-8
16 Gianino MM, Vallino A, Minniti D, Abbona F, Mineccia C, Silvaplana P and Zotti CM. A method to determine hospital costs associated with nosocomial infections (transl). Ann Ig 2007; 19(4): 381-92
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17937330
17 Kossovsky N, Cole P, Zackson DA. Giant cell myocarditis associated with silicone. An unusual case of biomaterials pathology discovered at autopsy using X-ray energy spectroscopic techniques. Am J Clin Pathol 1990; 93(1): 148-52
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/2294695
18 Walpot H, Franke RP, Burchard WG, Agtermkamp C, Müller FG, Mittermayer C, Kalff G. The filter effectiveness of common 15-micron filters (DIN 58362). II: Scanning electron microscopy and roentgen analysis. Infusionstherapie 1989; 16(3): 133-9
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/2503453
19 Preston ST, Hegadoren K. Glass contamination in parenterally administered medication. J Adv Nurs 2004; 48(3): 266-70